http://www.basti2006.sk

Felelősséggel az egészségért

Tue, 21 Feb 2012 16:01:25 +0000

A Híd választási plakátjai országszerte hirdetik programunk főbb pilléreit, közülük az egyik a „Felelősséggel az egészségért”. Mivel az egészségügyi rendszer jó működése mindenkinek az elemi érdeke, nem csoda, ha az országot járva a lakosok rendszeresen érdeklődnek az egészségügy jelenével és jövőjével kapcsolatban.

Gyakran kérdezik, hogy a Híd által felvállalt felelősség vajon azt jelenti-e, hogy a jövőben olcsóbbak lesznek a gyógyszerek? Ilyenkor elmondom nekik, hogy már eddig is sikerült elfogadnunk olyan törvényeket, melyek igenis a gyógyszerárak csökkenéséhez vezetnek. Hiszen az orvosoknak a receptre már nem konkrét gyógyszert, hanem hatóanyagot kell felírniuk, a patikában pedig kötelesek felkínálni a betegeknek az adott hatóanyaggal a legolcsóbb gyógyszert. Egyértelmű árcsökkentést eredményez majd a gyógyszerek új ármeghatározása is, mely májustól lesz érvényes.

Egy másik rendszeres kérdés a kórházak állapotára vonatkozik: Most már akkor jobban felszereltek lesznek a kórházaink a régiónkban? A válasz erre a kérdésre is egyértelműen pozitív – annak ellenére, hogy ezen kórházak fenntartói a különböző szintű önkormányzatok. Az parlament így nem egyenesen, hanem közvetve képes befolyásolni az ott folyó munka minőségét, valamint a páciensek körülményeit. Tesszük ezt azáltal, hogy bevezetésre kerül az ún. DRG rendszer, mely a kisebb kórházak bevételeit megnöveli, hiszen egy-egy beavatkozás után a biztosítóktól ugyanannyi pénzt kapnak, mint a nagyobb (állami) kórházak. Eltűnik tehát a kisebb városok kórházainak hátrányos megkülönböztetése, ezentúl több bevételi forrás áll majd rendelkezésükre. A fenntartókon múlik, hogy ezeket a többletbevételeket milyen módon használják fel a kórházak jobb körülményeinek biztosítására.

Mit jelent még a felelősség? Hát igen, jelenti bizony az egyén felelősségét is. Érdekünk, hogy az emberek egészségük megőrzésének érdekében tudatosítsák saját felelősségüket is. Ezért azt szeretnénk elérni, hogy aki jobban törődik az egészségével, annak számára olcsóbb legyen az ellátás. Ezt a „Megelőzés 2020” program keretében egy bónuszrendszer segítségével az egészségügyi biztosítókon keresztül szeretnénk megvalósítani. Aki rendszeresen részt vesz majd megelőző orvosi kivizsgálásokon, annak számára ez a bónuszrendszer a saját pénztárcáján is érzékelhető plusszot jelent majd. Ez a megoldás egyértelmű ösztönzést kell, hogy jelentsen az egészségével törődő minden állampolgár számára.

Sokszor elismételt közhely szerint az egészség a legnagyobb kincsünk. De hát nem így van? Életünk során akarva-akaratlan találkozunk orvosokkal, nővérekkel, kórházakkal – pont akkor, amikor betegek, elesettek vagyunk és segítségre szorulunk. Emiatt kell különös figyelmet fordítani az egészségügyi rendszerre, és emiatt kell erősíteni egy átláthatóbb, hatékonyabb rendszerhez vezető igyekezetünket.

Jótett helyébe jót várj

Mon, 13 Feb 2012 19:34:36 +0000

Nemrégen kellemes élményben volt részem egy baráti összejövetelen. Történt ugyanis, hogy egy általam nagyon tisztelt egykori orvoskollégám jött oda hozzám, és megköszönte a segítséget, amit néhány évvel ezelőtt nyújtottam neki. Bizony meglepődtem, hiszen már több év telt már el azóta, ám ő nemcsak emlékezett rá, hanem fontosnak tartotta elmondani, hogy az akkori nehéz élethelyzetében egyedül én tettem érdemlegeset a megsegítése érdekében a sok barát közül. Pedig fordult ő különböző „erős“ emberekhez, akik akár még ma is szívesen hangoztatják emberbarát és humanitárius szerepüket, küldetésüket – mégsem hallgatták meg őt, vagy nem érdekelte őket igazán egy bajban lévő család sorsa, egy nehéz helyzetbe került szülő megsegítése. S talán emiatt esett neki különlegesen jól, hogy tőlem megkapta nemcsak a megfelelő figyelmet, hanem a szükséges segítséget is ahhoz, hogy a számukra kedvezőtlen kürülmények megváltozzanak.

Kollégám méltán számít szaktekintélynek az orvosok közt, évtizedekig vezette osztályát a kórházban. Orvosi munkája, személyes példája a szakemberek és a páciensek elismerését is kivívta. Tényleg nem számítottam rá, hogy lelke mélyén ennyire sokat jelent számára ez a régi gesztus, és a baráti társaságban a többiek előtt is nyíltan felvállalja, hogy számukra csak én jelentettem a valódi segítséget. Elmondta ezt annak ellenére, hogy senki sem kérte, se nem kényszerítette erre, és beismerte, hogy a mai napig rendkívül hálás az egykori segítségért, ami a kiutat biztosította.

Jótett helyébe jót várj – általában nem sokszor teljesedik be a közmondás tartalma. Most mégis olyan üzenetével találkoztam a sorsnak, mely sok minden más eddigi negatív impulzust elfelejtetett velem. Ez az egy élmény most kárpótolt a vészmadarak vijjogásáért, azokért az alaptalan vádakért, melyekkel sokszor illettek. Kollégám ugyanis egy valódi segítség értékét méltatta, míg a vádaskodók, gyalázkodók nem valódi, hanem fiktív sérelmek alapján próbálnak néha befeketíteni.

Nem csoda, hogy ezt a találkozást és ezt a beszélgetést sokáig megőrzöm majd emlékeimben. Visszaadták a hitemet a barátok, ismerősök, ismeretlenek sorsában betöltött szerep lényegéről: tényleg érdemes figyelni rájuk és segíteni nekik, hiszen egy-egy ember őszinte hálája és köszönete akár évek múlva, teljesen váratlanul bearanyozhat egy hétköznapi estét.

Fontos módosításokat fogadott el a parlament

Mon, 06 Feb 2012 07:55:21 +0000

Nagy örömömre szolgált, hogy a parlament egy törvénymódosítás keretében elfogadta és megvalósította az egészségügyi nővérek tavalyi petíciójában megfogalmazott feltételeket nagy részét, beleértve a minimális fizetésük feltételeinek szabályozását. A követelések tartalmát tekintve mindig is támogattuk harcukat, emiatt a kezdetektől rendszeresen kommunikáltunk az érintettekkel. Bár az orvosi szakszervezetek tavalyi erőszakos nyomásgyakorlásával nem értettem egyet, a nővérek munkakörülményeinek és társadalmi elismerésének javítását mindig is fontosnak tartottam. Tényleg szerencsétlen körülménynek tekintettem, hogy az orvosok céljaik elérése érdekében (bizonyos szakszervezeti vezetők nyomására) szélsőséges helyzetbe kényszerítették az országot, veszélyeztetve ezzel a pácienseket (itt az állami kórházak egyes orvosaira gondolok).

A nővérek higgadtabb és megfontoltabb viselkedésének köszönhetően az általuk megfogalmazott elvárásokról most nyugodtabb légkörben tárgyalhatott a parlament, ahol ebben a szakmai kérdésben a pártok között kialakult a szükséges konszenzus és együttműködési készség. Az elfogadott törvénymódosításban foglalt béremelésnek köszönhetően most már stabilizálódhat a nővérek helyzete, akik a magasabb bérek miatt eddig gyakran inkább külföldön vállaltak munkát. Biztos vagyok benne, hogy ez a döntés segít tovább javítani az egészségügyi rendszert Szlovákiában, aminek végső soron a páciensek lesznek majd az igazi haszonélvezői.

A parlament most egy újabb lépést tett a társadalmi igazságosság elérése érdekében, ám mindannyian tudhatjuk, hogy hasonló döntésekre az életnek még nagyon sok további területén lesz szükség. Politikai felelősség kérdése, hogy rendszeres párbeszéddel, következetes irányvonalat követve egyre több területen igyekezzünk javítani a munka- és életkörülményeket. Remélem, hogy ehhez a továbbiakban is megtaláljuk a megfelelő környezetet és az együttműködő partnereket. Ismert tény, hogy régiónkban az emberek szaktudása és dolgozni akarása semmivel sem kisebb az európai átlagnál. Emiatt nemcsak az egészségügyben, hanem több más ágazatban is szükség lenne arra, hogy a dolgozók anyagi elismerése valamint munkakörülményei minél gyorsabban megközelítsék az unió fejlett országaira jellemző mutatókat.

Nem csak gazdasági válság

Thu, 02 Feb 2012 14:09:57 +0000

Nehéz időket élünk, a hosszú ideje tartó gazdasági válság miatt egyre többen panaszkodnak a nehezebb megélhetési körülmények miatt. A médiákon keresztül hónapok óta figyelemmel követhetjük a kapcsolódó eseményeket, s ennyi idő alatt szakértői lettünk a görög válságnak, és persze még ezen kívül is sok minden másnak.

Amint a hírekből értesülünk a tőlünk távoli események által kiváltott gazdasági-politikai döntések következményeiről, sokan akár azt is hihetnénk: csak ártatlan és vétlen elszenvedői vagyunk egy tőlünk független, rossz világ történéseinek. Sajnos, ilyenkor hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a visszaélésekhez egy gazdasági rendszer hibáit és gyengeségeit kihasználva mindenhol az emberi gyarlóság, kapzsiság, összeférhetetlenség vezetett. Mert minden hibás cselekvés mögött egy-egy (vagy akár sok száz, ezer) ember akarata vagy éppen akaratgyengesége bújik meg. Ezt elismerve már nem is annyira távoliak tőlünk a válság kiváltó okai, az emberi indulatok fékezhetetlenségével, a korrekt politikai vagy gazdasági közeg elutasításával ugyanis saját régiónkban is bőségesen találkozhatunk.

Ezek a gondolatok jártak a fejemben akkor, amikor Komáromban a várost járva sok helyen azzal szembesültem, hogy valakik feliratokkal, gyalázkodással próbálják elértékteleníteni a Híd választási plakátjait. Sajnos nálunk is akadnak olyanok, akik emberi hibáikból kifolyóan nem bírják elviselni a másik fél létezését vagy meghallgatni annak véleményét, nézeteit. Hiszen számukra egy korrekt versengésnél sokkal egyszerűbb megoldás a kizárólagos igazság hirdetése, a vitára, párbeszédre inspiráló egyéb nézetek, gondolatok eltörlése. Szerintük csak egy igazság van: az ő igazságuk, és itt véget is ér hajlandóságuk a politikai spektrum színeinek befogadására. Fekete és fehér – véleményem szerint ennyire egyszerű az ő világuk.

De vajon ez az agresszív elutasítás, a kizárólagosság ilyen durva hirdetése vajon nem éppen azon emberi hibák közé tartozik-e, melyek általános erkölcsi és politikai-gazdasági válsághoz vezetnek? Gondoljunk bele, milyen következményei lehetnek annak, ha a mások eltiprása, a más nézetek tiltása, a különbözőség gyűlölete tömeges támogatást kap valahol. A kisebbségi sorsban élő nemzetek történelmük során Európa-szerte már többször találkozhattak ilyen helyzettel. Pedig itt a gond nem is kifejezetten kisebbségi, hanem általános társadalmi probléma: az egyenlő jogok biztosítása, az egyforma feltételek és lehetőségek kialakítása mindenki számára. Ez forog kockán akkor is, amikor a sötétség leple alatt, névtelen „szinténaktivisták“ járják a várost, és „hirdetik“ véleményüket a maguk módján. Nem csoda, hogy nem tudok azonosulni velük, számomra mindig is az egyenes beszéd, az érvek és a tettek ereje lesz az, ami a politikai vagy egyéb megmérettetés lényegét képezi. Legyen parlamenti, vagy egyéb köztisztséggel kapcsolatos munka, bízom benne, hogy a lakosság számára az eredmények mindig többet jelentenek, mint a szellemjárók festékszórói.

A Hídról és a jó hírekről

Thu, 26 Jan 2012 13:11:26 +0000

A múlt héten sajtótájékoztatót tartottam Érsek Árpád közlekedési államtitkárral együtt, amelynek apropóját az új komáromi híddal kapcsolatos január elején kiadott SITA hír adta, amely tele volt pontatlan állítással. Nem gondolom, hogy rosszindulat szülte volna, inkább talán csak a megszólalók hozzánemértése.

A mondanivaló alátámasztásaképpen a legilletékesebbek egyikét, a közlekedési államtitkárt hívtam meg Komáromba, akivel a dokumentumok bemutatása során tisztába tettük a korábbi nyilatkozatokat.

Ami a komáromiakat a legjobban érdekelheti, hogy szlovák fél azzal számol, hogy nem kell várni 2015-ig, hanem már 2014 tavaszán elkezdődhet az építkezés. Ahhoz, hogy tartani tudjuk az ütemtervet, elsősorban a magyar félnek kell lépéseket tennie, de mivel kormánymegbízottja is van az ügynek, reméljük nem jön közbe semmi. Ez azért fontos, mert mind a magyar, mind a szlovák fél uniós pénzekből kívánja finanszírozni a hídépítést, és 2014-ig teljesen le kell zárni az előkészületi szakaszt, hogy meríteni lehessen a 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós pénzügyi keretből. Az eddigi terveket nem kell aktualizálni, de a folyamatot tovább kell vinni, ezt az illetékesek meg is tették, hiszen EU-s pályázatot adtak be a folytatáshoz (amit sajnos a Komárom jelenlegi vezetése elutasított).

A híd mielőbbi megépülése a régió számára létkérdés, hiszen az utakon, hidakon keresztül tudnak új munkahelyek érkezni ide. A kilenc évvel ezelőtti induláshoz képest jól állunk, csak remélni tudom hogy az eddigi akadékoskodások után nem fog lelassulni, neadjisten leállni a folyamat. Az államtikár úron és rajtam ez nem múlt és nem fog a későbbiekben sem múlni.

Egy jó példa a sok közül

Sun, 22 Jan 2012 17:24:23 +0000

Múlt év novemberében lett átadva Naszvadon az alapiskola felújított épülete, ami nemcsak a községben élők számára jelent nagy örömet, hanem számomra is. A jelentős létszámú diáksereg valamint az őket oktató pedagógusgárda ezentúl az eddigieknél sokkal jobb, nyugodtabb és komfortosabb körülmények közt végezheti mindennapi munkáját.

A Naszvadon történtek nagyon jól példázzák, hogy milyen eredményeket lehet elérni, ha a község vezetése nem a pártoskodást tartja szem előtt, hanem a közösség érdekében dolgozik. A községben az elmúlt egy-másfél évben cca. 84 millió korona értékű beruházás valósult meg különböző pályázati lehetőségek kihasználásával, s ezeken belül a költségek java részét idegen forrásokból sikerült biztosítani. Mivel a polgármester függetlenként nyerte el mandátumát, az önkormányzat többsége pedig nem a Híd tagja, az általuk beadott pályázatok sikere is bizonyítja, hogy a döntéshozatalnál nem a hovatartozás, hanem a projektek jó minősége a döntő tényező. Úgy érzem, hogy Naszvadon az elmúlt években több jó pályázatnak köszönhetően nyerték el azokat a forrásokat, melyek a jövőben több ezer helyi és környékbeli lakos javát szolgálják majd.

Bár együttműködésünk több más községgel is sikeres, remélem, hogy a naszvadi példa mindenki számára azt bizonyítja: az önkormányzatok számára nem a szembenállás, hanem a konstruktív együttműködés, a jó minőségű munka, a kifogástalan pályázati anyagok hozzák meg a sikert. Csak olyanokkal lehet hatékonyan együttműködni, akik erre hajlandóak, akik megszólítanak, aki válaszolnak, akik keresik a közös kitörési pontokat, akik nem zárkóznak el előlünk különféle mondvacsinált kifogásokkal. Sajnos ez utóbbira is van példa, hiszen némely község vagy város vezetősége ahelyett, hogy a lakosok érdekeit tartaná szem előtt, még mindig sértődöttségbe és elutasításba burkolózik.

Nem marad más hátra, mint remélni, hogy egyre több község és város önkormányzata fog eljárni az említett jó példa szellemében, és a jövőben szűk pártérdekek helyett a helyi közösség valós érdekeit tartja majd szem előtt. Hosszú távon ez lehet az egyedüli hasznos stratégia, és ennek megértése pedig a mindenkori önkormányzatok egyik legnagyobb felelőssége.

B. Ú. É. K.

Sat, 31 Dec 2011 11:49:18 +0000

A várva várt Szilveszter a legtöbbünk számára lezár egy régi, de egyúttal meg is nyit egy új fejezetet életünk könyvében. Valószínűleg nem én vagyok az egyedüli, aki számára ez nem csak egy lehetőség az ünneplésre, hanem egyúttal az értékelés, és a tervezés időszaka is. Ilyenkor kötelező végigtekinteni az elmúlt év eredményein, küzdelmein, és (uram´bocsá) esetleges kudarcain is. Véleményem szerint a felhőtlen hangulatú Szilveszter és Új Év akkor jelenthet ténylegesen boldogságot és szebb jövőt, amennyiben a január elsejét elfogadjuk egy új, tiszta lappal indítható élet első lépéseként. Ilyenkor érezhetünk igazi kedvet a megújuláshoz, hiszen akaratgyengeségünk legyőzésében segíthet minket a naptár, segíthet milliárdnyi ember közös eufóriája, közös ünnepe.

Kívánom, hogy az új év sokak számára hozza el egy hasznosabb és aktívabb élet lehetőségét. De ne feledjük: ehhez felelősebben kell részt vállalnunk életünk alakításában. Ide tartozik saját munkánk, saját környezetünk, saját lelkünk, akaratunk jobb megbecsülése és értékelése, de ugyanígy ide tartozik a másokkal való kapcsolat őszintesége is. Ezek tudatában joggal várhatjuk el másoktól is, hogy ne mondvacsinált érvekkel, ne súlytalan szavak százaival közeledjenek hozzánk, hanem azok mögött valós teljesítmény és egyenes, őszinte akarat álljon. És ha ezt sikerül elérni, úgy lelki békénk védelmében már el tudjuk választani az értékestől a kevésbé értékeset. Ekkor már nem befolyásolnak a hangoskodók, nem zavarnak a rosszakarók, hiszen egyéniségünket saját értékrendünk ereje, a valós teljesítmény tisztelete, a zavaróan hangos szavak mellőzése erősíti.

Az elkövetkező időszak (mint sok ezelőtti is) bizony megintcsak bővelkedik kihívásokban. Nemcsak gazdasági jellegű nehézségekre gondolok, hiszen bőven várnak ránk a jellemünket próbára tevő akadályok is. Ezek legyőzéséhez kívánok mindenkinek sok sikert, erős akaratot - hogy ne csak mások követelményeinek, hanem elsősorban saját lelkünk elvárásainak tudjunk eleget tenni. Tegyük ezt mindannyian a fentiek szellemében erős akarattal, tiszta fejjel, megkülönböztetve a felénk küldött őszinte impulzusokat a hatásvadász és tartalom nélküli bóvlitól.

Az új esztendőben kívánok mindenkinek tartalmas, nagyon boldog életet és sok sikert lelkünk erősítéséhez, a világ kihívásainak leküzdéséhez!

Karácsony, a legszebb ünnepünk

Sat, 24 Dec 2011 09:28:52 +0000

A Karácsony mindannyiunk számára egy kicsit lazább, kötetlenebb, barátibb időszakot jelent. Ebben a hangulatban fokozottan tudatosíthatjuk, hogy minnél nagyobb a családi kötelék ereje, annál több szerep jut a megértésnek, gondoskodásnak. Erre gondoljunk akkor is, amikor megajándékozzuk egymást, amikor szeretettel vesszük körül családunkat. De ne feledjük: kiterjeszthetjük szeretetünket a rászorulók felé is, és azokhoz is lehet egy kedves szavunk, akikkel már régen nem beszéltünk. Most minden ajándék, kedves szó értéke az aranyéval vetekszik!

Mitől lehetne még gazdagabb az ünnep? Talán ha nem csak az ajándékok mennyiségével, hanem a kapcsolatok minőségével is gazdagítjuk. Szóljanak tehát a köszöntések az összetartozásról, a másokra figyelésről, a szeretet erejéről is. Kívánom, hogy sokak számára ez legyen karácsonyi ünneplés középpontja. Lelkünk most néhány nap alatt megtisztulhat az egész év alatt rárakódott tehertől, és feltöltődhet békével, megértéssel, szeretettel. De természetesen az lenne a legjobb, ha a karácsony örömét és békéjét megőriznénk az ünnep elmúltával is. Ennek reményében kívánok mindenkinek a szeretteikkel együtt átélt boldog, áldott Karácsonyi ünnepeket és boldog Új Évet.

Az év utolsó szavazásáról

Sun, 18 Dec 2011 19:24:17 +0000

December elhozta az idei utolsó parlamenti ülést és az utolsó szavazást. A mostani történések előzményeit talán mindenki ismeri: nemrég veszélyes helyzet alakult ki az egészségügyben, ahol az orvosok szakszervezete komoly nyomást gyakorolt a kormányra. Végülis sikerült megegyezni, és a négy pontból álló követeléseik közül a kormány hármat törvény formájában szavazásra terjesztett a parlament elé. A parlamenti ülés alatt a Smer az orvosok negyedik követelését (a kórházak transzformációjának leállítását) is bele akarta foglalni a törvénybe – annak ellenére, hogy a kormány ezt már előzetesen nemcsak leállította, hanem meg is szüntette.

Ezért tehát először a Smer javaslatáról kellett szavazni. Ezt a Híd képviselői egységesen nem támogatták, hűen az eddigi időszakban megfogalmazott álláspontunkhoz, mely szerint elengedhetetlen a nagykórházak gazdálkodásának átláthatóvá tétele. Egy régebbi blogbejegyzésemben már megírtam, hogy amennyiben az ésszerűsítés bármilyen más rendszermegoldás keretében elérhető, úgy természetesen azt is támogatni tudjuk. Számunkra elsődleges, hogy a körülmények ne csak a „nagykórházak” orvosai számára, hanem az országszerte sokkal nagyobb számban működő „kiskórházak” egészségügyi dolgozói és páciensei számára is javuljanak. Az összes egészségügyi intézmény fenntartója egy költségvetési csomagból kapja a támogatást, így a „nagykórházak” pazarló gazdálkodása jóval kevesebb forrást engedélyez a páciensekhez közelebb lévő „kiskórházak” számára. Tehát mindenképpen egy rendszermegoldás szükséges ahhoz, hogy az anyagi források a „kiskórházak” dolgozói és páciensei számára is elégséges mértékben álljanak rendelkezésre. A megoldás formája lényegtelen, ám a cél egy igazságosabb rendszer kialakítása - a kisvárosok, falvak lakosai számára is színvonalasabb ellátás biztosítása.

A parlament végülis megszavazta a Smer javaslatát. Ezt sajnálatosnak tartom, hiszen semmilyen olyan elképzelést nem tartalmazott, ami elejét venné az előbb említett pazarlásnak. Emiatt sajnos a jelenlegi helyzetet „sikerült” bebetonozni, azaz a nagykórházak továbbra is ellenőrizetlenül szórhatják a pénzt (a kisebb kórházak rovására), és az állami költségvetés majd néhány évente az adófizetők pénzéből megtéríti a hiányukat. Ugye mondanom sem kell, hogy ennek mindannyian a kárvallotjai vagyunk (és leszünk).

Ezek után került sor a szavazásra a törvény egészéről. Ezt természetesen már a Híd képviselői is megszavazták, hiszen nem tartottuk volna korrekt eljárásnak, ha megtagadjuk azt a megállapodást, melyet nehéz tárgyalások során sikerült elérni. Le kellett zárni a mögöttünk álló nehéz időszakot, és szentesíteni kellett a megegyezést, hogy ne kerülhessen sor újabb nyomásgyakorlásra a betegek rovására. Hangsúlyozom, hogy nem értünk, nem érthetünk egyet bizonyos konkrét orvosok tevékenységével és nyomásgyakorlásával az előző hetekben, a „felmondások időszaka” alatt – és a hasonló praktikákkal soha nem is fogunk egyetérteni. De viszont a nyugalom érdekében, a további felmondási hullám elkerülése érdekében ezt a lépést meg kellett lépni – ez így volt korrekt.

Elmondható tehát, hogy a Híd megőrizte az elveit, és az utolsó idei szavazás(ok)on is következetesen viselkedett. Úgy szavaztunk, ahogyan az eddigi tetteink és nyilatkozataink alapján elvárható volt: szükségesnek tartjuk a nagykórházak működésének ésszerűsítését (emiatt szavaztunk a Smer javaslata ellen) és a páciensek érdekében fontosnak tartjuk a megegyezést (emiatt szavaztunk a törvény egésze mellett). Velünk ellentétben a következetesség és a felelősségvállalás sajnos hiányolható például a SaS képviselőinek viselkedéséből, akik (bár a teremben tartózkodtak) egyik szavazáson sem prezentálták magukat és nem is szavaztak. Ezzel a viselkedésükkel lehetővé tették, hogy ezzel a törvénnyel kapcsolatban a Smer a kormánykoalíció bármely pártja (vagy akár egésze) nélkül bármit megszavazzon a parlamentben. Ennek folyományaként az SaS néhány hónapon belül immár másodszor tett nagy szolgálatot a Smer-nek: először, amikor a kormányválság előidézésével felkínálták Robert Ficonak a hatalomba való visszatérést, másodszor pedig most, amikor az SaS-nek köszönhetően a Smer a kórházak és az orvosok megmentőjének kiálthatja ki magát.

Úgy tűnik, hogy az említett parlamenti szavazásokkal megoldódott 7000 kórházi orvos helyzete, illetve egy pár nappal előbb elfogadott törvény értelmében több, mint 42 000 nővér követelése. Személy szerint viszont az országban dolgozó több mint 16 000 egyéb orvos és további egészségügyi dolgozók érdekében is szükségesnek és jogosnak tartanék hasonló lépéseket foganatosítani - akik nem kórházakban, hanem más szinteken és helyszíneken dolgoznak a páciensek egészségének megőrzéséért. Természetesen soha nem fogunk egyetérteni semmiféle nyomásgyakorlással, amely veszélybe sodorná a betegeket – ezért is tartottam fontosnak papírra vetni az előző sorokat. Véleményem szerint az egészségügyben dolgozók helyzetének javítását komplex módon kéne kezelni, ugyanakkor a társadalom egyéb szféráiban dolgozók is megérdemelnék, hogy munkahelyi feltételeiken és életükön komplex módon javítsunk. A mindenkori kormányok felelőssége lesz, hogy politikai akaratuk alapján ennek megtalálják a megfelelő módját, illetve formáját.

SNS-hez közeli… közelibb… legközelibb!!!

Wed, 14 Dec 2011 14:52:22 +0000

Nemrég egyik ismerősöm említette, hogy az egyik közösségi portálon az Egy Jobb Komáromért (EJK) PT egyik hozzászólása meglehetősen furcsa módon próbálja kimosdatni Anton Marek komáromi polgármestert a Szlovák Nemzeti Párttal való kollaborálásból. Elmondta, hogy a sportcsarnok felújításával példálóznak, amit egykor állítólag én játszottam egy nemzeti párthoz közeli vállalkozás kezére. Ismerősöm furcsának tartotta, hogy a mély magyar érzésű polgári társulás miért próbálkozik a szlovák polgármester védelmével egy olyan egyértelmű esetben, mint az SNS-hez közeli ügyvédi iroda kiválasztása volt Komárom számára. Ő a fentiekből azt a következtetést vonja le, hogy akik az elmúlt időszakban rendszeresen a Hidat vádolták kollaborálással és a magyar érdekek elárulásával, most a szlovák polgármestert és a nemzeti pártot védelmezik! Ez most vajon nem kollaboráció? – tette fel a kérdést az ismerősöm. Az „egyetlen igaz” magyar érdekképviselet vajon miért tartja fontosnak, hogy magyarázza, védje, és ezzel támogassa a komáromi pénzek SNS-hez juttatását? Vajon mi tartja össze az MKP – EJK – Marek – SNS tengelyt? Van-e valódi magyarázata annak, hogy a magyar ügyekért „felelős” polgári társulás (illetve a mögötte álló, magyar ügyekért felelős,,egyetlen´´ magyar párt) egy közösségi portálon még csúsztatni is hajlandó a közvélemény megtévesztése végett? – kérdezte még legvégül tőlem az ismerősöm.

Bár nem akarok válaszolni ismerősöm kérdéseire, sőt a közösségi portálon a bejegyzést sem olvastam, de ismerősöm elmondása szerint, véleményem az, hogy az EJK nevében a megjegyzés írója nem ismeri pontosan a tényeket – emiatt mindenképpen szükségesnek tartom kiemelni a különbséget a komáromi sportcsarnok felújítása és a nemzeti párthoz közeli ügyvédi iroda kiválasztása között.

Az elmúlt 30 évben Komáromban a sportcsarnok volt az egyedüli olyan sportlétesítmény, melyet sikerült teljesen felújítani. Tettük ezt úgy, hogy a költségek nagyobbik része nem a várost terhelte, hanem azt az állam biztosította. A kivitelező vállalkozás közbeszerzési eljárás keretében lett kiválasztva, miközben a legfőbb kritérium a legalacsonyabb ár volt. Az értékelő bizottságnak nem voltam tagja, az javarészt képviselőkből állt. Nekem polgármesterként csak arra lett volna lehetőségem, hogy törvénysértés esetén ne szentesítsem a közbeszerzési eljárást, ám a folyamatban semmi törvénysértő nem történt.

Teljesen más tészta viszont a pozsonyi székhelyű ügyvédi iroda kiválasztása Anton Marek részéről. Ő nem közbeszerzési eljárásban, hanem egyszemélyes, direkt döntéssel választotta ki az SNS volt belügyi államtitkárának, Vladimír Čečotnak a lánya által vezetett irodát. Hogy mit akart ezzel elérni, azt csak találgatni tudjuk: vajon miért érdeke a polgármesternek, hogy Komárom kasszájából havi 2000 euró (és egyéb költségek) vándoroljon az SNS-hez közeliek zsebébe? A sajtóban megjelentek szerint ugyan próbálkozott magyarázkodni, ám „magyarázata” sértő a komáromiakra nézve: amit mondott, azt saját maga sem hinné el – ám a választóit szívesen „eteti” vele.

Amennyiben a történéseket összehasonlítjuk a polgármester választási kampányának marketingfogásaival, nem győzünk csodálkozni. Hol van az „átláthatóság, takarékosság, nyitottság”? És az őszinteség?

„Je po voľbách, zvyknite si.” Hol is hallottam hasonlót, és kitől? Aha… már emlékszem.